1970 – ben születtem Budapesten egy tizenhat gyermekes baptista hívő család ötödik gyermekeként. Szüleim képmutatás nélküli, következetes istenfélelme már gyermekként kívánatossá vált számomra, aminek gyümölcseként korán eljutottam igazi bűnbánatra, felismerve kegyelemre szorult állapotomat.
1979 március 6-án egy családi áhítat során tártam először Isten elé szívemet, kérve bűneim bocsánatát, felajánlva életem az Ő szolgálatára.
1973-ban születtem Békéscsabán, nem hívő családban. Az Úr Jézus a rendszerváltás idején szólított meg reformátusok által és 1991 nyarán adott új életet a II. Református Ifjúsági Világtalálkozón, Zánkán.
Friss hívőként, de Isten bátorítására kezdtem teológiai tanulmányaimat Sárospatakon. Harmadéves hallgató voltam, amikor meggyőződtem arról, hogy az újszövetség kijelentése alapján hitemet bemerítéssel kell elpecsételnem. Ebben az évben, 1995-ben voltam először a Testvéri Szövetség egyik nyári táborában is, egy barátom meghívására. Ez a tábor felejthetetlen szellemi áldásokat jelentett számomra és ekkor köteleztem el magamat e testvériség mellett. Itt találkozhattam Dr Szebeni Olivérrel, id. Zimányi Józseffel és id. Frank Sándorral is.
1977- ben születtem Karcagon. Füzesgyarmaton nevelkedtem nem hívő szülők gyermekeként. A szüleim a sok elfoglaltságuktól nem tudtak velem, és öt évvel idősebb nővéremmel törődni és a nővérem felügyeletére bíztak. Istent káromló beszédüket és magatartásukat én is magamba szívtam, mint minden más rossz dolgot. Édesapám egy több mint ezer főt foglalkoztató TSZ.-nek volt az elnöke, de emellett az alkohol rabságában élt és él a mai napig. Édesanyám, a rengeteg munkájának a rabja volt.