Menu

A Testvéri Szövetség Közhasznú Egyesület

Alapszabálya

Letölthető formátum

1. Az Egyesület neve, székhelye, alapító tagok neve lakóhelye:

1.1. Az Egyesület neve: Testvéri Szövetség Közhasznú Egyesület (a továbbiakban: „Egyesület”)

Az Egyesület a tagok közös, tartós alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. Az Egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az Egyesület vagyonát céljainak megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez, választásokon jelöltet nem állít, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

1.2. Az Egyesület székhelye: Szeghalom, Táncsics utca 18/1.

1.3. Az Egyesület honlapja: www.tesz.net/egyesulet

1.4. Az Egyesületet alapító tagok neve, lakóhelye:

Lisztes Tibor 5630 Békés Petőfi Sándor utca 12.

Giricz László 6640 Csongrád, Nap utca 4.

Török Sándor 6600 Szentes, Kölcsey utca 1/a.

Kovács István 5000 Szolnok, Sirály utca 6.

Timár Csaba 5700 Gyula, Szarkaláb utca 9.

Frank Róbert 4100 Berettyóújfalu, Kádár vitéz utca 4.

Balogh Zoltán 3521 Miskolc, Gémeskert utca 7.

Fodor Péter 1146 Budapest, Thököly utca 31-33. C/301.

Vándor Péter 2051 Biatorbágy, Szily Kálmán utca 16.

Frank Sándor 1086 Budapest, Dankó utca 32. II/46.

2. Az Egyesület céljai, közhasznú jogállása

2.1. Az Egyesület célja:

Az egyesület elsődleges célja a Biblián alapuló keresztyén erkölcsi-szellemi értékrend képviselete és építése a társadalom erre nyitott és szolgálatait igénylő csoportjai felé.

Az egyesület hangsúlyt fektet az egészségmegőrzésre és betegségmegelőzésre, a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek esélyegyenlőségének megteremtésére, a nagycsaládosok szociális helyzetének javítására, a családgondozásra, a gyermekek és fiatalok nevelésére, felnőttek oktatására, a természet- és környezetvédelemre, a gyermek és ifjúságvédelemre, a sportra, valamint a határon túl élő magyarsággal való kapcsolattartásra.

2.2. A szervezet céljait különösen a következő eszközökkel valósítja meg

  1. Újságkiadás
  2. Táborok szervezése
  3. Konferenciák szervezése
  4. Szociális segélyezés
  5. Közösségépítés és a szabadidő tartalmas eltöltése érdekében kulturális programok, szervezése (pl. zenei, alkotó-művészeti, kézműves, sport, kirándulás, stb.)
  6. Együttműködés hazai és külföldi társadalmi szervezetekkel
  7. Együttműködés egészségügyi, szociális, oktatási, közművelődési és jogi szervezetekkel
  8. Együttműködés keresztény egyházakkal, gyülekezetekkel
  9. Pályázatok készítése a célok megvalósításának anyagi fedezetének biztosítása érdekében
  10. Közérdekű önkéntes tevékenység szervezése

2.3. Az egyesület, közhasznú jogállása tekintetében az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja elsősorban közvetve, de adott esetben közvetlenül:

Közhasznú tevékenység megnevezése

Mely közfeladathoz kapcsolódik

A közfeladatot mely jogszabályhely írja elő

Egészségmegőrzés, betegségmegelőzés

Egészségügyi alapellátás/egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztasága, rovar- és rágcsálóirtás)

2011. évi CLXXXIX. tv.
Magyarország helyi önkormányzatairól
13. § (1) 4. 5.
Szociális tevékenység, családsegítés

A családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának segítése

2011. évi CCXI. tv.
a családok védelméről
1. § – 6. §

Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások

2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól
13. § (1) 8. és 23. § (5) 11

A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodás

1993. évi III. tv.
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
56. § – 57. § (1)-(2)
Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai, nemzetiségi nevelés-oktatás, kollégiumi ellátás, Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás, felnőttoktatás, alapfokú művészetoktatás, fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálati feladat, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, pedagógiai-szakmai szolgáltatás

2011. évi CXC. tv
a nemzeti köznevelésről 1.§ és 4.§ (1) a)-u)
Természetvédelem, környezetvédelem

A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása

1996. évi LIII. tv.
a természet védelméről 64. § (1)

Helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás); hulladékgazdálkodás

2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól
13. § (1) 11. 19

A közterület tisztántartásával és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok

1991. évi XX. tv.
a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 21. §
Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet

A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátása – a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében

1997. évi XXXI. tv.
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
17. § (1)

Gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások

2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól
13. § (1) 8
Sport

az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtése; sportfinanszírozás; a gyermek- és ifjúsági sport, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjának támogatása

2004. évi I. tv.
a sportról
49. § c)-e)

Sport, ifjúsági ügyek

2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól
13. § (1) 15

valamint

  1. nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;

  2. gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;

  3. gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;

  4. közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

3. Az Egyesület tagjai

3.1. Az Egyesület tagja lehet bármely természetes személy, amennyiben az Egyesület céljaival és működési elveivel egyetért, elfogadja az Alapszabályt és a tagdíjat megfizeti.

3.1.1. A tag tagsági jogait és kötelezettségeit csak személyesen gyakorolhatja.

3.1.2. Az egyesület rendes tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

3.1.3. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

3.1.4. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

3.1.5. Az Egyesület tagja lehet rendes, illetve pártoló tag.

3.2. Tagsági jogviszony keletkezése

3.2.1. A leendő tag belépési szándékát belépési kérelem benyújtásával az Elnökségnek jelentheti be. A kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arra nézve, hogy az egyesület alapszabályát magára nézve kötelezően elfogadja. A tag nyilvántartásba-vételéről az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

3.2.2. Ha a felvételi kérelmet az Elnökség elutasítja, a felvételét kérő személy jogorvoslattal fordulhat a Közgyűléshez. A jogorvoslati kérelem bármely tagnak benyújtható, aki haladéktalanul továbbítja azt az Elnöknek. A soron következő Közgyűlés köteles a jogorvoslati kérelmet napirendjére tűzni és arról dönteni.

    1. A tagok joga és kötelességei

3.3.1. Az Egyesület tagja

  1. jogosult az egyesület tevékenységében részt venni,

  2. javaslattételi és szavazati joggal rendelkezik az Egyesület döntést igénylő ügyeiben,

  3. választható tisztségekre és a tisztségviselők megválasztásában részt vesz,

  4. részt vesz és véleményt alkothat az Egyesület rendezvényein,

  5. jogosult az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni,

  6. jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,

  7. javaslattal, észrevétellel fordulhat az Elnökséghez.

3.3.2. Az Egyesület tagja köteles

  1. a Közgyűlés által meghatározott éves tagdíjat befizetni,

  2. az egyesület érdekeit elősegíteni,

  3. az Egyesület tevékenységében aktívan részt venni,

  4. legalább két évente egyszer a Közgyűlésen részt venni.

3.3.3. A pártoló tag jogai és kötelességei megegyeznek a rendes tag jogaival és kötelességeivel, kivéve, hogy szavazati joggal nem rendelkezik, tisztségbe nem választható, nem köteles Közgyűlésen részt venni és, hogy az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehet részt. Az egyesület tevékenységében vagyoni hozzájárulással (tagdíjfizetéssel) köteles részt vennie.

    1. Az egyesületi tagsági jogviszony megszűnése.

a) Tag kilépése.

A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

b) A tagsági jogviszony egyesület általi felmondása.

Ha a tag nem tesz eleget az alapszabályban rá vonatkozó kötelezettségeinek, akkor az Elnökség a tagsági jogviszonyt felmondhatja, melyet az érintettel közölni kell. A felmondást a következő Közgyűlés visszavonja, vagy jóváhagyja.

Az Elnökség az egyesületi jogviszonyt felmondhatja, ha az egyesületi tag egy évig nem fizet tagdíjat és tagdíj-tartozását az Elnökség felszólításának kézhezvételét követő harminc napon belül sem egyenlíti ki. A felszólításban a tagot a fizetési kötelezettség ismételt elmulasztásának jogkövetkezményére – nevezetesen a megadott határidő eredménytelen eltelte esetén tagsági viszonyának felmondására – figyelmeztetni kell. A felmondást az érintettel közölni kell.

c) Tag kizárása.

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. A kizárási eljárás során az eljárást indító tag vagy egyesületi szerv a Közgyűlésen előadja a kizárást indítványozó indokait, melyekre az eljárás alá vont tag reagálhat. Az eljárás során az Egyesület rendes tagjai kérdéseket tehetnek fel mind a két félnek és hozzászólást terjeszthetnek elő. A felek meghallgatása után a Közgyűlés egyszerű többséggel, titkos szavazással dönt a kizárás felöl.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs.

d) Tag halála

4. Az Egyesület szervei és azok hatásköre , valamint a vezető tisztségviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

4.1. A Közgyűlés

4.1.1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.

4.1.2. A Közgyűlés nyilvános, azon bárki részt vehet. A Közgyűlésre szóló meghívót a tagoknak való kézbesítés napján az Elnökség az Egyesület honlapján közzé teszi. Zárt ülés tartásáról a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt. A nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

4.1.3. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  1. Az Alapszabály megállapítása és módosítása,

  2. A éves munkaprogram, költségvetés meghatározása, elfogadása,

  3. Az éves beszámoló elfogadása,

  4. A vezetőség éves beszámolójának elfogadása,

  5. Az Elnök és két alelnök megválasztása és visszahívása, az esetleges költségtérítés, tiszteletdíj megállapítása,

  6. A vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,

  7. Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével , vagy ezek hozzátartozójával köt,

  8. A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,

  9. Tagsági jogviszony elnökség általi felmondásának jóváhagyása, vagy visszavonása,

  10. Az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,

  11. A tagsági díj összegének meghatározása,

  12. Gazdasági, vállalkozási tevékenység elhatározása,

  13. Végelszámoló kijelölése,

  14. Azok a kérdések, amelyeket az Alapszabály vagy bármely jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

4.1.4. A Közgyűlést az Elnökség évente legalább egyszer köteles összehívni. A Közgyűlés összehívásáról, annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a napirendi pontok megjelölésével a tagokat értesíteni kell. Az értesítés elektronikus úton is közölhető.

A közgyűlési meghívónak az alábbiakat kell tartalmaznia:

  1. közgyűlést összehívó szerv vagy személy neve,

  2. közgyűlés időpontja,

  3. közgyűlés helye,

  4. napirendi pontok,

  5. határozatképességre történő figyelmeztetés.

4.1.5. Közgyűlés az Elnökség által meghatározott helyen kerül megtartásra.

4.1.6. A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

4.1.7. A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

4.1.8. A Közgyűlést össze kell hívni, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha legalább a tagok 10 %-a – az ok és a cél írásban történő megjelölésével – kívánja. A tagok írásbeli kérelme alapján az Elnök a kérelem beérkezést követő 30 napon belül, a kérelemben megjelölt ok megjelölésével, gondoskodik a Közgyűlés összehívásáról.

4.1.9. A Közgyűlésen szavazati joggal vehet részt az Egyesület minden tagja, a pártoló tag kivételével. Minden rendes tagot egy szavazat illet meg.

4.1.10. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

4.1.11. A Közgyűlés lefolytatásához levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és kettő hitelesítőt kell választani. A Közgyűlés levezető elnökét az előző Közgyűlés választja meg.

4.1.12. A határozat meghozatalakor nem szavazhat és a határozatképesség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt,

  1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít,

  2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,

  3. aki ellen a határozat alapján pert vagy eljárást kell indítani,

  4. akinek hozzátartozója érdekelt a döntésben,

  5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

  6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

4.1.13. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok egyszerű többségével hozzák meg.

4.1.14. A Közgyűlés az éves beszámolót a fentiekben megjelölt általános szabályok szerint, azaz egyszerű szótöbbséggel hozott döntéssel fogadja el.

4.1.15. A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt a személyi kérdésekről. A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt továbbá bármely más kérdésben, ha azt a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza. A titkos szavazás indítványozását szóban egyszerű kézfeltartással kell jelezni a Közgyűlést levezető elnök felé. A levezető elnök határozata után a Közgyűlés az indítványozott kérdés tekintetében megtartja a titkos szavazást.

4.1.16. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen levő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

4.1.17. Döntés ülés tartása nélkül is hozható. Az ilyen döntést az ügyvezetés a határozat tervezet tagok számára történő megküldésével kezdeményezheti, mely elektronikus úton is közölhető. A kézhezvételt követően legalább nyolc napot kell biztosítani a szavazatok megküldésére. A határozathozatal csak abban az esetben lehet érvényes, ha a szavazásra jogosult tagok legalább fele leadta szavazatát.

4.1.18. A Közgyűlésről a Jegyzőkönyvvezető jegyzőkönyvet készít, melyet ő, és két hitelesítő tag aláírásával hitelesít. A jegyzőkönyv tartalmazza a jelenlévőkkel kapcsolatos adatokat, a napirendi pontokat, a közgyűlésen elhangzott fontosabb hozzászólásokat, illetőleg a közgyűléssel kapcsolatos egyéb fontosabb körülményeket, a hozott határozatokat. A jegyzőkönyv az Egyesület székhelyén kerül megőrzésre.

4.2. Az Elnökség

4.2.1. Az egyesület ügyvezetését a három tagú Elnökség látja el, akik az Egyesület vezető tisztségviselői. Az Elnökség Elnökből és két Alelnökből áll.

4.2.2. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés az Egyesület tagjai közül, titkos szavazással, öt éves időtartamra választja meg.

4.2.3. Az Elnökség tagjai közül legalább ketten kötelesek a Közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

4.2.4. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik

  1. az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

  2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

  3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

  4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

  5. az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

  6. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

  7. az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

  8. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

  9. a tagság nyilvántartása;

  10. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

  11. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

  12. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;

  13. az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés;

  14. az alapszabályban megfogalmazott esetben a tagsági jogviszony egyesület általi felmondása;

  15. a működőképesség fenntartása, és a fenyegető fizetésképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával a szükséges intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

4.2.5. Az Elnökség szükség szerint, de legalább félévente ülésezik. Az ülést az Elnök hívja össze, legalább nyolc nappal azt megelőzően. Soron kívüli elnökségi ülést az Elnökség bármely tagja összehívhat.

4.2.6. Az Elnökség ülése nyilvános, azon bárki részt vehet. Az Elnökségi ülésre szóló meghívót a tagoknak való kézbesítés napján az Elnök az Egyesület honlapján közzé teszi. Zárt ülés tartásáról az Elnökség egyszerű szótöbbséggel dönt. A nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

4.2.7. Az Elnökség a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség akkor határozatképes, ha legalább két tag jelen van. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

4.2.8. Határozat ülés tartása nélkül is hozható. Az ilyen határozatot bármelyik vezető tisztségviselő úgy kezdeményezheti, hogy a határozattervezetet a másik két tagnak elküldi. A határozattervezet elektronikus úton is közölhető. A kézhezvételt követően legalább nyolc napot kell biztosítani a szavazatok megküldésére.

4.2.9. Az egyesület ügyvezető szervének ülése személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is lefolytatható. Ebben az esetben csak olyan elektronikus hírközlő eszköz alkalmazható, mely biztosítja a tagok azonosítását és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt.

4.2.10. Az Elnökségi Ülésről az egyik alelnök jegyzőkönyvet készít, melyet az Egyesület székhelyén kell tartani. A jegyzőkönyvet a résztvevő vezető tisztségviselők aláírásukkal hitelesítik. A jegyzőkönyv tartalmazza a jelenlévőkkel kapcsolatos adatokat, a napirendi pontokat, az ülésen elhangzott fontosabb hozzászólásokat, illetőleg az üléssel kapcsolatos egyéb fontosabb körülményeket, a hozott határozatokat.

4.2.11. Az Elnökség évente egyszer a rendes közgyűlésen beszámol a Közgyűlésnek, és elkészíti az Egyesület éves beszámolóját.

4.2.12. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:

  1. a megbízás időtartamának lejártával,

  2. visszahívással,

Tisztségviselő visszahívását az egyesült tagjainak legalább 10 %-a indokolt írásbeli javaslatára az elnökség kezdeményezheti. A visszahívásról titkos szavazással dönt a közgyűlés.

  1. törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,

  2. lemondással,

A tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a közgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

  1. elhalálozással,

  2. az egyesületi tagság megszűnésével.

4.2.13. Amennyiben az Elnökség létszáma bármely okból három alá csökken, a következő Közgyűlés újabb tisztségviselő megválasztásával tölti fel a hiányzó helyet, vagy helyeket.

4.3. Az Elnök

4.3.1. Az Egyesületet a bíróság, más hatóságok és hivatalos szervek előtt, valamint más szervezetekkel és harmadik személyekkel szemben az Elnök képviseli. Akadályoztatása esetén ezzel bármely Alelnököt meghatalmazhatja.

4.3.2. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre az Elnök egyedüli, vagy a számlavezető pénzintézet előtti eljárásra a közgyűlés által meghatalmazott két egyesületi tag együttes aláírása szükséges.

4.3.3. Az Elnök feladatai és hatásköre:

  1. a Közgyűlés, valamint az Elnökség üléseinek előkészítése és összehívása,

  2. az Egyesület képviselete,

  3. az Alapszabály, a Közgyűlés és Elnökség határozatai végrehajtásának felügyelete,

  4. az Egyesület tevékenységének és gazdálkodásának irányítása,

  5. valamely jogszabály, az Alapszabály, a Közgyűlés és az Elnökség által a hatáskörébe utalt feladatok ellátása.

4.4. Az Alelnökök

4.4.1. Az Alelnökök feladatai és hatásköre:

  1. az Elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén az Elnök helyett, az Elnök feladatait látják el az Elnök felhatalmazása alapján,

  2. gondoskodnak az Egyesület nyilvántartásainak vezetéséről,

  3. biztosítják az iratokba való betekintési jog gyakorlását,

  4. végzik az Egyesület levelezését,

  5. ellátják az Egyesület ügyviteli feladatait,

  6. közreműködnek a Közgyűlések előkészítésében, összehívásában, lebonyolításában,

  7. közreműködnek az Elnökségi ülések előkészítésében, összehívásában, lebonyolításában

  8. ellátják mindazokat az egyéb feladatokat, amelyekkel a Közgyűlés, az Elnökség vagy az Elnök megbízza őket,

  9. nyilvántartják a vezető szervek határozatait,

  10. értesítik az érintetteket az Egyesület vezető szerveinek határozatairól, döntéseiről,

  11. biztosítják az Egyesület irataiba való betekintést,

  12. gondoskodnak a jegyzőkönyvek vezetéséről,

  13. gondoskodnak az Egyesület működésének, szolgáltatásai igénybe vételének, beszámolóinak közzétételéről.

4.5. A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

  1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

  2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

  3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

  4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

4.6. A vezető tisztségviselővel szembeni összeférhetetlenségi okok

4.6.1. A közgyűlés, valamint az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

  1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

  2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

4.6.2. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

  1. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

  2. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

  3. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

  4. amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

4.6.3. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

5. A választás szabályai

5.1. Az Egyesület tagjai közül a tisztségviselőket 5 éves időtartamra választja.

5.2. A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani. Valamennyi egyesületi tagot egy szavazati jog illet meg.

5.3. A választás menete:

  1. a választást az előző Közgyűlésen megválasztott levezető elnök vezeti.

  2. a levezető elnök munkáját a szavazatszámláló segíti. A szavazatszámlálót a választó Közgyűlés bízza meg.

  3. a szavazatok leadása után a levezető elnök és a szavazatszámláló összeszámolja a leadott voksokat

  4. a tisztségviselők közül azok a jelöltek kerülnek megválasztásra, akik a legtöbb szavazatot kapták

  5. szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, de már csak azon jelöltek vonatkozásában, akik egyenlő számú szavazatot szereztek.

6. A határozatokra és az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó szabályok

6.1. A Közgyűlés és az Elnökség határozatait az Elnök által megbízott Alelnök a Határozatok Könyvében vezeti. A határozatokat ügyszámmal kell ellátni, amelynek első része l-től induló növekvő sorszám, törve a határozathozatal dátumával (év, hó, nap), valamint megjelölve, hogy közgyűlési határozat (Kgy. hat.) vagy az Elnökség határozata (E. hat.). A Határozatok Könyvébe be kell vezetni a határozat teljes tartalmát, hatályba lépésének napját, illetve időtartamát, valamint a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

6.2. A Közgyűlés, illetve az Elnökség döntéseiről az érintetteket az Elnökség haladéktalanul értesíti. Az értesítés bármilyen távközlési módon közölhető, de csak úgy, hogy ennek megtörténte később visszaigazolható legyen.

6.3. Az Egyesület biztosítja, hogy a Határozatok Könyvébe és az Egyesület egyéb, nyilvános irataiba bárki betekinthessen, és a megtekintett iratokról – a betekintést kérő saját költségére – másolatot készíthessen.

6.4. Az iratokba való betekintést előzetesen, írásban kell kérni, a megtekintett iratkör megjelölésével. Az Egyesület a betekintést – előzetes időpont egyeztetést követően a legrövidebb időn belül az Egyesület székhelyén biztosítja.

6.5. Az Egyesület Elnöke megtagadhatja az iratok meghatározott körébe való betekintést az Egyesülettel jogvitában álló, vagy egyébként ellenérdekű fél számára, továbbá, ha az adott iratokba való betekintés az Egyesület érdekeit sérti.

6.6. Az Egyesület nyilvánosan, a jelen Alapszabályban meghatározottak szerint működik.

6.7. Az Egyesület engedélyezheti, hogy tagjain kívül más is részesülhessen szolgáltatásaiból.

6.8. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások és szolgáltatások a tagok számára hozzáférhetők, megismerhetők.

6.9. Az Egyesület szolgáltatásai megismerhetők:

  1. Az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, tájékoztató füzetekből,

  2. Az Egyesület által kiadott prospektusokból, felvilágosító kiadványokból, szórólapokból,

  3. az Egyesület honlapjáról,

  4. Az Egyesület által kifejtett egyéb propaganda- és kampány-tevékenység útján.

6.10. Az Egyesület szolgáltatásai igénybevételének módja az Elnökség által az Egyesület székhelyén kifüggesztett hirdetményekből, az Egyesület honlapjáról, valamint az Egyesület által kiadott információs füzetekből, szórólapokból ismerhető meg.

6.11. Az Egyesület gondoskodik továbbá a jelentéseknek és a beszámolóknak az Egyesület honlapján történő megjelentetéséről.

7. Az Egyesület gazdálkodása

7.1. Az Egyesület bevételei:

      1. tagdíj,

      2. gazdasági-vállalkozási tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel,

      3. a költségvetési támogatás:

        1. a pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás,

        2. az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás,

        3. az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás,

        4. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege,

      4. az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel,

      5. más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány,

      6. befektetési tevékenységből származó bevétel,

      7. az a)-f) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

7.2. Az egyesület költségei, ráfordításai (kiadásai):

      1. alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;

      2. gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;

      3. az egyesület szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit, az egyesület munkavállalóinak kifizetett bért és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;

      4. az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Az egyesület a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

7.3. A közhasznú egyesület gazdálkodására vonatkozó különös szabályok

7.3.1. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania.

7.3.2. Az Egyesület a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

7.3.4. Az egyesület bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

7.3.5. Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

7.3.6. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

7.3.7. Az egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.

7.3.8. Az egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

8. Az Egyesület megszűnése

8.1. Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését kimondja, vagy a bíróság feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

8.2. Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

8.3. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

      1. az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

      2. az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

8.4. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott – ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt -, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

8.5. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén.

8.5.1. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag, vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

8.5.2. Az egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett.

9. Egyéb rendelkezések

9.1. Jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a hatályos Polgári Törvénykönyv valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadóak.

Záradék

Igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Vésztő, 2014.11.21.

Bohus András

elnök

  FEL